Őszi márna kalandok

2026.01.15

Az ősz a kedvenc évszakom. A kedvenc halam a márna. Milyen szerencsés véletlen! A kedvenc folyóvízi halam kapására az őszi táj ölelésében várakozhatok, ami egyszerre nagyon szép és izgalmas is. Azonban a sikert nem szeretem a véletlenre bízni, így a kapásig vezető utat mindig jól megtervezem előre.

A márna (latinul: Barbus barbus, angolul: Barbel, spanyolul: barbo) egész évben fogható, őshonos hal, a folyóvízit kedveli, a Magyarországon fellelhető folyók szinte mindegyikében él. Nem véletlen, hogy a folyóvizek királyaként is emlegetik. Legalábbis én így hívom. A márnák legaktívabb időszaka az ősz. Ilyenkor nagyobb bandákba verődnek, sok táplálékot vesznek magukhoz, hogy felkészüljenek a téli időszakra. Amikor a levelek elkezdenek sárgulni a part menti fákon, a reggeli szellő kellemetlenül csípőssé válik és szükség van már a melegebb öltözetünkre, akkor a legjobbak az esélyek. Itt megállnék egy kis kitérőre, amit szeretnék már a cikk elején a figyelmedbe ajánlani. Nem kell minden márnát megfogni, amit meg lehet fogni. Nem akarok álszent lenni, még az első próbálkozásaim során, amikor rá akadtam egy jó helyre és jó megoldásra, akkor néhányszor tucatjával fogtam őket egy-egy parádés horgászat alatt. Ezzel teljesen felhagytam. Nem csupán a márnák, hanem minden halfaj esetében. Részben azért, mert ráunok néhány ugyan olyan hal után, másrészt nem érzem sportszerűnek és halbarátnak sem. Bízom benne, hogy a halvédelemnek ez a nézete is elterjed a horgásztársadalomban és egyre nagyobb figyelmet kap majd az egyedi példányokkal történő kíméletes bánásmód mellett az állomány védelme is. Biztos nem árulok el nagy titkot, hogy a halak abszolút nem élvezik a megfogásukat és nem is tesz túl jót nekik. Azért van szükség, hogy magunkat kontrollálva mérsékletet tanúsítsunk a megfogott halak számában, mert rengeteg horgász van. Gondoljunk csak bele, hogy az őszi időszakban milyen nyomás alatt van a dunai márnapopuláció. Horgászok százai horgásznak rájuk és nagyon sok példányt meg is fognak, ami kockáztatja a halak egészségét, épségét és összességében biztosan nem mozdítja elő a márnapopuláció fejlődését. Na és kinek a legnagyobb érdeke, hogy sok szép márna éljen a folyóinkban? A horgászoké. Tisztában vagyok vele, hogy a határokon átnyúló közvetlen és követett környezetszennyezés az elsődleges probléma, de ez már egy sokkal komolyabb téma. Inkább térjünk rá a horgászatra. Azt akarom mondani, hogy egy-két márna megfogása után hagyjunk fel a tevékenységgel és menjünk haza? Pont amikor a legnagyobb esély van fogni szép halakat? Nem. Pont ellenkezőleg. Inkább abban próbálok kicsit segíteni, hogy miként lehet szelektálni a nagyobb példányokat különböző helyzetekben.

Egy termetes márna a Dunából
Egy termetes márna a Dunából

Ahogy mondtam, engem nem a megfogott halak száma, hanem inkább a mérete érdekel. Úgy is lehet mondani, hogy a célhalam a fogható halak közül a "bandanagy." Nagyon jó érzés megfogni néhány tenyeres keszeget, de, hogy tucat számra fogjam őket, az nem annyira vonz. Vagy nagy keszeget, vagy pontyot próbálok meg fogni ilyenkor. Pontyozáskor jó fogni egy két kilós pontyot, de nem motivál, hogy ötöt fogjak belőle. Inkább megpróbálok ilyenkor is méretesebbet horogra csalni. A márnáknál ugyan ez a helyzet, de azért ősszel sincs kolbászból a kerítés, nem is ezt állítom! Elsődlegesen az a cél, hogy fogjak legalább valamit, mert a sikeres horgászat márnaszezonban sem egyértelmű, ilyenkor is bele lehet szaladni betlibe. Ezt elkerülendő, jó helyet kell választani. A márnák, főként ősszel, bárhol lehetnek, ahol számukra kedvezők a feltételek. Sekély, sóderes aljzatú, húzós vizekben, de partvédő kövezések lábánál, a lassabb, mélyebb vizekben is rájuk lelhetünk. Az, hogy egy hely mennyire jó éppen akkor, amikor ott vagyunk, az legkésőbb a horgászat alatt kiderül. A nappali órákban éppúgy megfoghatók, mint éjszaka, de a halak tartózkodási helyét tekintve van eltérés. Ahol nappal lehet fogni, közel sem garantált, hogy éjszaka is és fordítva. Ez arra is igaz, hogy az a helye, ahol előző héten sikerrel járunk, közel sem biztos, hogy következő héten is garantálja a jó fogást. Tehát helykeresés szempontjából nehéz bármi konkrétat mondani.

Reméljük egyre több példány éri majd el ezt a méretet
Reméljük egyre több példány éri majd el ezt a méretet

Általában egy bottal horgászom márnára. Kevés, de célravezető felszerelést viszek magammal, csak a legszükségesebbeket. Netán ha azt látom, hogy mellé fogtam a helyválasztással és megpróbálom máshol, akkor gyorsan helyet tudok változtatni. Közepes erősségű feeder botot szeretek használni márnázásra. Egy jó bot, viszont ad azért némi mozgásteret a változtásra is. Folyóvízi horgászatról van szó, tehát nagyobb súlyokat kell eldobni, viszont kisebb, vagy közepes méretű halakat szeretnék fogni, ezért nincs szükség a legerősebb felszerelésemre. Kedvencem egy régi darab a pálcáim közül, 3,90 méter hosszú és 140 gramm dobósúlyú.

Az őszi folyóparton jól jön egy menedék, amikor fúj a szél
Az őszi folyóparton jól jön egy menedék, amikor fúj a szél

Ezzel közepes méretű kosarakat bátran el lehet dobni, nagyobb halakat is meg lehet fogni vele, de elég érzékeny ahhoz, hogy vékony előkével és kis horoggal is bevethessem. Előre egyébként sem látom a történéseket. Kevés és inkább nagyobb halak esetén általában finomítanom kell, hogy megfogjam őket. Ilyenkor kerül elő a vékony előke és a kis horog. Amikor sok kisebb méretű halat észlelek, akkor viszont jöhet a nagyobb horog nagyobb csalival vastagabb előkén. Ezért jó, ha olyan végszereléket alkalmazunk, amivel könnyen kivitelezhető az előke cseréje. Az etetőkosarat is minden esetben egy forgókapocs segítségével rögzítem. Ezáltal horgászat előtt el tudom készíteni a végszereléket és könnyedén tudom variálni a kosarakat a parton.

Egyszerű folyóvízi feeder végszerelék
Egyszerű folyóvízi feeder végszerelék

Az optimális kosár súly több dologtól is függ, különböző távokon, más-más helyeken különböző súlyú kosarakra lehet szükség, de a kosár méretét is számításba kell venni. Előnyös, ha tudunk alkalmazkodni és kosarat is cserélni a végszereléken. Milyen etetőkosarak jöhetnek szóba? Ha márnahorgászat, akkor folyóvízre tervezett etetőkosarat kell használni. Minimum 100 grammos önsúllyal, de általában ennél nagyobb súlyú kosárra van szükség, nagy űrtartalommal és a talpazatán kapaszkodó tüskéknek kell rendelkeznie. A márnahorgászatokhoz készültek a PRK River Barbel Master folyóvízi feeder kosarak. M-es és L-es méretekben elérhető, akasztós etetőkosarak Dunára és más folyóvizekre, ahol a sodrás megkívánja a speciális folyóvízi kialakítást.

A PRK River Barbel Master kosarakon kívül természetesen a PRK River Classic és a PRK River Carp Master etetőkosarak is megfelelően teszik a dolgukat, így ezekkel sem fog mellé senki.

Alapozó etetéshez a Classic kosarakat használom a márnák horgászatakor, L-es méretben. Ezzel gyorsan, egyszerűen be tudom juttatni az alapozó etetésnek szánt keveréket csontival és bojlival együtt, a horgászat közben pedig a márnázós kosarat csatlakoztatom a végszerelékre, mivel nagyon sok csontit tudok bele tölteni, amire szükség lehet.

Csontin kívül milyen csalogató anyagok kerüljenek a kosarakba? Nem fogok meglepni senkit, ha azt mondom, hogy sajtos. A jó etetőanyag választás, mint mindig, most is fontos. Kevesebb, de célravezetőbb mixet érdemes használni. A mennyiségnél sokkal fontosabb a jó minőség, az intenzív aroma, a magas beltartalom, a jó tapadás és az optimális szemcseméret.

Az alapozó etetésbe általában kevés csontit teszek, mivel akkor még nem tudom, hogy mennyi apróbb hal lesz jelen, így élőanyaggal eleinte óvatosabban bánok. Az alapozásnak nálam elengedhetetlen része a sajtos bojli, ami segít egy helyben tartani a nagyobb halakat és az intenzív aromájuk jó csalogató a halak számára.

Ezen kívül pelletek és csemegekukorica is kiváló alternatíva, hogy még fogósabbá tegyem a mixet és hosszan kifejtse a hatását. Horgászat közben pedig kitapasztalom, hogy mennyire csontira van szükség, tegyek-e bojlit a kosárba, vagy ne, milyen gyakran dobjak újat és ezekhez hasonló finomításokkal alkalmazkodom a halakhoz.

Csalizótálca
Csalizótálca

A kosár tartalma már átlátható. Mi legyen a csali? Még sem egy mellékes kérdés, mivel a legvégső csel ezen áll vagy bukik. A legkézenfekvőbb a csonti. Kisebb és nagyobb horgokon is kiváló horgcsali, felkínálható horogra tűzve, vagy hajszálelőkére tűzve. A békéshalak közel mindegyike szereti, de márnák egyenesen imádják. A horgászatok elején közepes méretű horogra tűzött csonticsokorral próbálkozom.

Csonti csokor márnára
Csonti csokor márnára

Amikor nincs kapás, akkor kisebb horgot teszek fel, akár 12-es méretig is lemegyek, ami természetesen vékonyabb horogelőkén fejti majd ki a hatását, szükség esetén az előke hosszát is drasztikusan növelem. Amikor viszont sok apró kapásom van, tehát kisebb halakat észlelek, ez a megoldás nem válik be, valószínűleg átcsapna egy keszeges pecába a művelet. Erre az esetre mindig van nálam több alternatíva is. Wafterek, pop-up csalik, bojlik, csalizó pelletek. A kisebbtől a nagyobb méretű csalik irányába haladok szükség esetén, és végezetül a bojlinál kötök ki. Márnahorgászat közben azért előfordul, hogy beugrik néhány szép keszeg is. Természetesen őket is szívesen fogadom.

Egy jókora jászkeszeg
Egy jókora jászkeszeg
Ilyen szép dévérkeszegek is beugorhatnak márnázás közben
Ilyen szép dévérkeszegek is beugorhatnak márnázás közben

Nem kell tartani a modern csaliktól, sokszor ezek vezetnek eredményre, mert kilehet velük válogatni a nagyobb példányokat. Ahogy az írás elején is jeleztem, nekem ez a szándékom. Kíváncsi természet vagyok, sok csalit kipróbáltam már és biztosan állíthatom, hogy érdemes több variációt is magunkkal vinni, mert nem mindig lehet előre tudni, hogy melyik válik majd be. Márnázás során egyértelmű, hogy első sorban a sajtos ízesítést részesítem előnyben csalik terén is. 

Az írásban felsorolt technikák, eszközök és hozzávalók az évek során nagyon jól beváltak számomra. Ezeken kívül még számtalan ötletem van, amit biztosan kipróbálok majd a jövőben, hogy további ismereteket gyűjtsek és színesítsem a horgászataimat. Az ősz egy különleges évszak a horgászatban, nagyon sok szép látnivalót tartogat, a halfogás mellett nem érdemes lemaradni ezekről sem.

Az ősz a kedvenc évszakom. A kedvenc halam a márna. Milyen szerencsés véletlen! A kedvenc folyóvízi halam kapására az őszi táj ölelésében várakozhatok, ami egyszerre nagyon szép és izgalmas is. Azonban a sikert nem szeretem a véletlenre bízni, így a kapásig vezető utat mindig jól megtervezem előre.

Régen nem titok már, hogy feeder bottal is lehet amurokat és pontyokat fogni a Dunán. Ennek egy nehezített verzióját választottam magamnak a nyárra. Rövid, néhány órás horgászidő alatt terveztem megvalósítani mindezt. Mivel nem vagyok kifejezetten nagyhalas horgász, ezért jócskán volt kihívás ebben a témában, de mégis úgy határoztam, hogy rászánom...

A horgászat sokunk számára nem csupán hobbi, hanem életforma. Kikapcsolódás, természetközeli élmény, gyakran elmélyülés a csendben. De amikor dobunk, húzunk, csalinkat elhelyezzük a meder alján – gyakran ott is hagyunk valamit: ólmot.

Többször próbáltam már kifejezetten pontyozni, vagy legalábbis szelektíven termetesebb halra horgászni a Dunán. Inkább kevesebb, mint több sikerrel és főként a nyári és őszi időszakban, mivel a tavaszt legtöbbször a keszegezésre szántam. Idén azonban elhatároztam, hogy az eddigi tapasztalataimat latba vetve már a pontytilalom előtt nekivágok, hogy...